– a deviancia c. színdarab főszereplője zsanett, egy mentálisan fogyatékos lány.
állást kap egy kertészetben, mely egyúttal virágüzletként is működik, bea, a nővére egyben
kolléganője is, aki magánéleti gondjaival képtelen megbirkózni, több-kevesebb sikerrel
igyekszik megvédeni húgát a számos megpróbáltatástól, melyek érik, nem ritkán másik
kolléganőjük, noémi részéről

– a vegetáló kertészet-virágüzlet tulajdonosa sanyi bácsi elbocsátja régi barátját és
alkalmazottját a vele egykorú bandi bácsit, bandi bácsi az egyetlen kertész kertészetben, a helyére Zsanettet bevallottan az állami támogatásért alkalmazza, Bandi bácsi természetesen nem adja könnyen a bőrét, jól tudja, hogy ötvenes évei végén reménytelen az újbóli elhelyezkedése. Kirúgásáért eleinte a vétlen Zsanettet hibáztatja

– anya, a két lány édesanyja magába zárkózva él, mindkét volt férjét (két lánya apját)
gyűlöli, sikertelen életéért hibáztatja, újabban a hithez fordul, ettől nem függetlenül egy
aprócska, vegetáló kegyszerboltot üzemeltet, e tevékenysége azonban korántsem párosul
feltétlen keresztény életszemlélettel, se türelemmel se megbocsátással

– a virágkertészet padlásán a két eladólány (bea és noémi) titokban marihuanát termeszt,
zárás után ezt füstölve filozofálnak életük keservein

- a történet semmilyen didaxist nem tételez fel, és semmilyen életvezetési receptet nem ajánl, csupán egy lehetséges forgatókönyvet kínál, amelynek történetesen fogyatékos szereplője is van.
Német Ákos